Helyén egykor ferences templom és kolostor állott. A győri épület egykor a Szent István plébániatemplom és a Ferences-rend kolostora volt. A templom ekkor nyugat-keleti irányban feküdt, az utcával párhuzamosan. Részlet a város 1617. évi rekonstruált helyszínrajáról (Borbíró-Valló: Győr városépítéstörténete, 1956) "Amikor Győr 1594. szeptember 29-én a törökök kezére került, Szinán nagyvezér kihangsúlyozta annak vallási fontosságát is. Mivel a káptalandombi "öreg" templomot hadi célokra foglalta le, a Szent István templomot rendelte átalakítani török imahellyé. Nemcsak egyszerű mecsetté, hanem dzsámivá, melyben a mohamedánok pénteki hivatalos imádsága, a khubbet is elvégezhető volt. " (Győr útikalauz, 1959) A Szent István plébániatemplomot az 1614-ben Győrbe másodszor telepített ferencesek kapták meg, ők építettek kolostort hozzá. A kolostor a templomtól délre, a mai Liszt Ferenc utca és a Nefelejcs köz sarkán kapott telken épült. 1654-ben egy hatalmas tűzvész elhamvasztotta, de újjáépítése hamarosan megkezdődött.
A Vármegyeház 1924-ben (Nemzeti Újság, Győr melléklete) 1840. január 16-án Liszt Ferenc hangversenyezett a nagyteremben. A kétemeletes, hosszú, Liszt Ferenc utcai főhomlokzat közepén helyezkedik el az épület félköríves kapuja, felette finom kovácsoltvas rácsú, kőgyámokon nyugvó erkély van. A Nefelejcs utcai homlokzaton íves lezárású nagy ablakok mutatják az egykori templom helyét. Udvarának egy része, a nyitott árkádokkal még megőrizte a régi kolostor udvar hangulatát. Az árkádos körbefutó folyosó nagyobb részét hivatali helyiségek céljaira befalazták. Az udvar északi oldalán levő folyosó részen voltak a régi vármegyei börtönök. Ezek mögött egy kis udvar húzódik meg, mely vesztőhely volt, mellette még megvan a siralomház helyisége. Szökőkút az udvar közepén (Győr, képeskönyv, 1965) Az udvar árkádjai (fotó: Reismann Marian) 1950-től, a vármegyrendszer megszüntetésétől a Megyei Tanács székháza. Az '50-es években. (kép: Jenei Ferenc-Régi győri házak, 1959) A Liszt Ferenc utca 1965-ben. A Megyei Tanács székházán vörös csillag.
A kicsi egyemeletes barokk lakóház fő dísze szép zárterkélye. A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara (volt Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, Liszt Ferenc utca 42. ) A Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Kara A kar monumentális központi épülete a 19. század második felében, a historizmus reprezentatív stílusában épült. Az utca a Széchenyi hídnál ér véget, a híd túlsó oldalán a 2006 novemberében megnyílt Árkád bevásárlóközpont található. További információk [ szerkesztés] A Wikimédia Commons tartalmaz Liszt Ferenc utca témájú kategóriát.
Lakóház (Liszt Ferenc utca 18. ) Eklektikus lakóház, klasszicista hatású homlokzattal. Kapuja felett kovácsoltvas rácsos nyitott erkély húzódik. Az épület XVIII. századi eredetű. Zichy-palota (Liszt Ferenc utca 20. ) Győr egyik legbecsesebb műemléke ez a barokk palota. Az épület több XVII. Századi ház helyére épült, 1632-től kezdődően a Zichy család vásárolta össze a házakat, s 1720-ra Franz Millerrel felépíttette a mai egyemeletes barokk épületet. Kelet felől kétemeletes szárny csatlakozik hozzá, ennek udvari csak udvari falazata és udvar felőli földszinti árkádos része korabeli. Az épület sarkán XVII. Századból származó hengeres barokk zárterkély található, belül korai barokk falfestménnyel. A homlokzat legfőbb dísze a kőkeretes barokk kapu, két oldalán egy-egy atlaszszoborral. A kapu felett nyitott erkély látható szép klasszicista ráccsal, 1811-ben készült. A timpanonban barokk kőcímerputtókkal, az erkélytől jobbra, fülkében a Szent Család látható. A ház kapuján belépve nagyméretű, széles, fiókboltozatos mennyezetű kapualjba jutunk.
(kép: fortepan_29285) A Liszt Ferenc utca 11-13 a '60-as évek végén (fotónegatívról szkennelve) A Liszt Ferenc utca 13. a '80-as években (fotónegatívról szkennelve) Felhasznált irodalom: Győr útikalauz, 1959 Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964